Rajong a Tisza-tóért az itt otthonra talált ukrán-magyar természetfilmes
2022. november 09. 13:38
Jóreménység-sziget: új film született a szeretetről, az apa-fia kapcsolatról, az elengedésről, a kitartásról. A történetet ráadásul természetfilmbe ágyazta az egyszemélyes stáb, Ljasuk Dimitry.
2022. november 09. 13:38
p
34
3
17
Mentés
Minden a koronavírus-járvány elején kezdődött. Az ukrán édesapától és magyar édesanyától származó természetfilmes, Ljasuk Dimitry a biztonság kedvéért az idős nagymamáját falura vitte Budapestről. Ott fogalmazódott meg benne, hogy vissza sem megy, hanem önkéntes száműzetésbe vonul.
A nagy kedvencéhez, a Tisza-tóhoz ment, ahol egy apró szigeten egy kezdetleges kunyhóba költözött. Hónapokon át élt ott nomád körülmények között. És ez még a valóság.
A film ötlete az elvonulás alatt fogalmazódott meg benne.
Egy film, az apa-fia kapcsolatról, amelyet már régóta szeretett volna „kibeszélni” magából.
Ljasuk Dimitry édesapja ugyanis már nem él. Pedig ő volt az, aki megmutatta neki a Tisza-tavat, ő volt az, aki miatt beleszeretett a természetbe.
„Ötéves koromtól jártuk a Tisza-tavat apámmal. Kézen fogott engem és megismertette, megszerettette velem a természetet. Ezek a gyerekkori emlékek vezetnek engem a kamerával. A filmjeim az emberi érzelmekről szólnak, amelyekhez egy csodás díszletet ad a természet” – fogalmazott korábban Ljasuk Dimitry.
Az apa és fia kapcsolatáról szóló filmhez a Tisza-tó adta a díszletet – az a Tisza-tó, amely a film alkotója szerint gyógyító erővel bír. Az elvonulás alatt, a sokszor fájdalmas magányban volt ideje rendezni a gondolatait.
A természet közelsége és az édesapja régi tanításai pedig szépen lassan megváltoztatták az értékrendjét.
A valóságban és a filmszalagon is.
Ljasuk filmjei már több díjat is nyertek korábban. Kevés pénzből készíti őket, most is ő volt a rendező, a forgatókönyvíró, az operatőr és a vágó is. Ehhez amúgy is ragaszkodott.
A Tisza-tó a mindene, folyamatosan inspirálja, tanítja, bölcsebbé teszi. Ő pedig a filmjeivel próbálja felhívni a figyelmet a különleges tó fontosságára. „Sokfelé éltem, s mindig kerestem a gyökereimet, hogy ki vagyok én valójában. A Tisza-tóban találtam meg, ez az én igazi otthonom” – mondja Dimitry.
A Tisza-tó Tutajosa reméli, a Jóreménység-sziget sokak számára fontos útravalót ad majd. A különleges, csodás képi világgal készült alkotás immár a mozikban is látható.
Olaszországban a bemutatása évében, 2023-ban többen voltak rá kíváncsiak, mint az agyonmarketingelt Oppenheimerre vagy a Barbie-ra, sőt mára minden idők ötödik legnézettebb olasz filmje lett. Teljesen megérdemelten: a Miénk lesz a holnap úgy beszél a szegénységről, az örökölt traumákról és nem utolsósorban a nők kiszolgáltatottságáról, hogy a végén a reményt visszük haza belőle.
Ahogy általában, úgy a mozirajongóknak az idei évben sem kell otthon ülniük. Bár 2025 legjobban várt filmjei egyelőre meglehetősen szűk felhozatallal rendelkeznek, öt kedvencet azért könnyen találni.
Felpanaszolták, hogy a sikeres filmek csak 16 százalékát rendezték nők, pedig ez égadta világon senkit nem érdekel, hogy mi a film rendezőjének a neme.
Ismét eljött az év vége, közeleg a számadás pillanata. Hogy éltük meg az esztendőt, milyen tapasztalatokkal gazdagodtunk? Vagy éppen mi volt az év filmje, az év videójátéka?
Biztosan jó természetfilmes, de saját fész oldalán osztogatja a folyószabályozás elleni tévtanait. Pl. fölösleges a folyószabályozás, pl. Romániában nincs, és ott milyen jó. Hát igen, több is az árvíz miatti halálos áldozat. Másrészről ha nincs folyószabályozás az Alfödl lakossága kb fele lenne a mostaninak. A települések jó része a folyószabályozás miatt tudott terjeszkedni a lapos részek felé. Ha nem lenne folyószabályozás, ezek időszakos vízborítás alatt állnának.
Ha annyira utálja a folyószabályozást, akkor miért isteníti a Tisza Tavat? Az is mesterséges képződmény. Nem értem a csávót.